Vidéki kirándulás, jövünk ki az ajtón. Nézem, milyen tré ez a szigetelő, hogy felkunkorodik az ajtókeretben, pont mintha egy vízisikló lenne. Nézem, hát ennek a szürkére koszolódott szivacs szalagnak feje van. Két sárga folttal az egy-egy oldalán. És mozog. Kunkorodik.
Rövid ima, hogy vadállat észre ne vegye. Mert hát, tizenöt pénz... minden hüllőnk és kétéltűnk védett állat. Kis bolond, ha a szomszédba téved, talán agyonütik.
Lilluskát szerencsére leköti a Külvilág, így biztonságos távolságra kerülnek.
Eddig jó. De hogy a bánatba fogjam meg. Gyerekkoromban nem okozott volna gondot, de most már működnek a korlátok. A lábtörlő szerencsére kéznél :-) , sikló rásiklat, törlő összefog, kerítéshez szalad, sikló a patakba áthajít.
Mindenki boldog.
