Kontrollált keretek között találkozunk más, nyugodt, minden körülmények között behívható kutyákkal. És ha kis bogarunk kakaskodni akar, az oktatók tudják, hogyan kell letiltani erről. De ez csak egy része a tanulásnak; a legfontosabb, hogy biztonságban érezze magát úgy, hogy ne gondolja, neki kellene intézkednie minden helyzetben. Úgyhogy most pórázszabályozunk, aminek az a célja, hogy átvegyük az irányítást.
Ez szépen hangzik, de nehéz. És bogárkánk nem szereti, hogy kicsúszik az irányítás a praclijai közül... és ehhez most a Mikulás is hozzájött. A csokikkal.
Kutya nem ehet csokit, asszem a teobromin miatt, ami egykét táblányi mennyiségben halálos méreg lehet az ő gyomruknak. A szaga viszont csábító, ígéretes ízt sejtet. Lelkem kiszagolta, hogy Ember táskájában lapul egy sportszelet; jó kotorékebhez illően belevetette magát a táskába és nagy munkával kiszerkesztette onnan - meg az iratokat, papírokat, egyéb táskatartalmakat...
Megfelelően büntibe került, tanult az esetből. Azt, hogy a Nagy Fekete táskát nem piszkáljuk. De az én Kis Fekete táskámban attól még lehet, hogy szintén lapul egy olyan finom izé... ugye, lapul?
Lehet tippelni, hogy mi történt... a szavazatokat az 555-xxx telefonszámra kérjük :-))))
Igeeeen, Ön nyert! Hazaérve a táska az előszoba közepén, bélése kifordítva, holmik szanaszét és egy szendén pislogó foxifajzat csóvál lelkesen a kosarában.
Újabb bünti... Aztán újabb nap következett. Nagy és Kis Fekete táskák kipipálva... Kis Sárga táska is sorra került... hiába, a kutya csak empirikus úton tanul. Nem volt nagy boldogság napról-napra újabb kibelezett retikülök látványára hazaérni, de ebből is tanultunk.
Na meg az ellenőrzendő táskák is elfogytak.
De bárhogy is, hát a Mikulás tehet mindenről! 
Az iskolának máris érezzük a hatását. Itthon, sétán találkoztunk egy olyan, nagyon nyugodt kutyával, akinek nagyon rendes gazdája megengedte, hogy odavigyük a kis dúvadat. Szépen szaglászták egymást. Volt ugyan, kétszer is, bemorgás és fogak mutogatása (már az is fejlődés, hogy morog és nem ugrik rögtön!), de rövid elvontatás után újra kezdtük az ismerkedést, sikerrel. A szomszéd házbeli yorkie és mopsz gazdái tisztes távolból elkerülnek bennünket :-(
Jövő héten kis fehér bolyhos kutyás oktatás lesz, erre a testfelépítésre nagyon gerjed kicsi lányunk...
... múlt héten sajnos az oktatónak is visszabeszélt, aki nincs ahhoz szokva, hogy egy 40x60-as törpeszuper két vállra fektetve is véleményt nyilvánít. De tanult belőle. Hétfőn ugyan végigpisilte a lakást, nyilván a megtépázott egója miatt, de aztán feldolgozta az eseményeket és ma már gyönyörűen hallgatott az oktatóra - és nem mellesleg ránk is.
A kitűzött cél az, hogy valamikor a jövőben akár futtatóba is mehessen, más kutyák külsérelme nélkül és betonbiztos visszahívhatóság mellett. Ambíciózus cél, és nem valósul meg egyhamar, tudom. De már most látszik, hogy elérhető!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése